Zebegény község

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Szobi kistérség
Lakosság: 1207 fő
Terület: 9.65 km²
Népsűrűség: 125,08 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 27

Fekvése

A település a Duna balpartján, Pest megye északi részén, a Dunakanyarban található. A Budapest – Szob közötti villamosított vasúti fővonalon, illetve a 12-es főközlekedési úton közelíthető meg. Nyáron a Dunán, hajóval érhető el. A déli Börzsöny hegység nyugati oldalánál a Malomvölgy patak parján fekszik. A váci agglomerációhoz tartozik.

Természeti környezete

Határában folyik a Medres patak, amely szintén a Duna vízgyüjtő területéhez tartozik. Északkeletre a vulkanikus andezit és a riolit összetételű Börzsöny fekszik. A patakok környékén löszös, agyagos és homokos talajok találhatók amelyekre lajta mészkő telepedett. Kutatófúrással barnaszenet találtak. Mészkövet jelenleg is bányásznak. Az éves csapadékmennyiség 630 mm. A természetes növénytakaróját, bükk, tölgy, és köris alkotja. Agrárkultúráját málna, szőlő és némi szántóföld alkotja. Az erdeiben honos a szarvas, őz vaddisznó

Története

A település kialakulására vonatkozó legrégebbi adatok a 13. századból maradtak fenn először. Első írásos említése Zebeguen-ként 1295-ből származik. Adatok utalnak arra, hogy a zebegényi Malom-patak völgyében már 1251-ben bencés zárda állott. Az Árpád korban a pécs-baranyai egyházmegyében volt egy bencés kolostor, aminek a neve Szöbegény volt. Minden valószínűség szerint az esztergomi püspökség által odaadományozott területre innen – a Szöbegény nevű kolostorból – települtek a bencések. Az 1295. szeptember 26-án kelt peres irat a bencés kolostort "Monasterium de Zebeguennak" zebegényi monostornak nevezi. A 14. századból találhatók még följegyzések arról,hogy Papy Miklós fia Lőrincz volt az apátság kegyura. E család a magvaszakadtával" Zsigmond király 1396-ban a kegyúri jogot a Trentul testvérekre ruházta. 1483-ban a bencés monostor már elhagyott volt.

A falu községként a török uralom utáni időszakban alakult ki. A középkorban fejlődésnek indult település lakossága a török idők alatt majdnem teljesen elpusztult. Zebegény és térsége 1685 táján szabadult meg a töröktől. Az 1700-as évek első felében a lakosság pótlására németeket, magyarokat és szlávokat telepítettek le. A németek 1735. táján Mainz vidékéről jöttek. A korabeli írások a 19. század elején Zebegényt német-magyar-szlovák településként említik. Lakói szlovákok voltak, majd 1735 körül németeket telepítettek be, akik a Sebegin nevet adták a településnek.

A község első templomát – amely a Kálvária-domb sziklájába bevájt Szentélyből és eléje épített helyiségből állt – 1813-ban építették és 100 évvel később az új templom megépítésekor elbontották.

1846-ban kezdik építeni a Budapest-[[Pozsony vasútvonalat, amelynek Vác-Párkánynána közötti szakaszát 1851-ben adják át a forgalomnak.A Budapest – Vác vasútvonal Pozsonyig történő meghosszabbításával nagyon gyorsan fejlődött. Ekkor épült meg a hétlyukú zebegényi vasúti völgyhíd, ami a maga kategóriájában Magyarországon a második legnagyobb híd. Az állomás épülete a Monarchia stílusában épült. Eredeti formájával turisztikai látványosság. A község első temetője a jelenlegi vasútállomás környezetében volt, ahol a vasútépítés miatt meg kellett szüntetni. Ekkor került át jelenlegi helyére a Kálvária-domb déli oldala alá. Ma is itt van a község temetője. Fekvése, domborzati viszonyai és érdekes elrendezése miatt az ország egyik legszebb temetője. 1853-ban a Kálvária dombon megépült a barokk oromzattal ellátott homlokzati tornyos kisebb méretű, keletelt, klasszicista "kálvária kápolna". Feltehetően ebben az időben épült a kápolnához vezető út mellett kilenc kisebb méretű stációs ház; mindegyiken kis fülkében Jézus keresztútját ábrázoló kép. Ugyan csak a 19. század elején épült a kálvária észknyugati lábánál a Nepomuki Szent János kápolna (uti kápolna) kisméretű oltárral, szobrokkal.

Zebegény első iskolájának keletkezési ideje nem ismert. Az 1830-as években volt római katolikus iskolája az ősi sziklatemplom mellett.

A vasúti völgyhíd A híd légifotója

1890-ben megszélesítik a hétlyukú vasúti völgyhidat, így már két pár vágányon közlekedhetnek a vonatok.

Egyik érdekes építészeti emléke a "Ferencz József Gyermektelep", amely az 1896-os Millenniumi kiállításon "dohányjövedéki" pavilon volt. Az ezredéves kiállítás fából épült pavilonjait lebontásuk után értékesítették, s többek között a "svájci renaissance" stílusban épült dohányipart, bemutató épületet a főváros vásárolta meg.

1899-ben majdnem megsemmisült a település. Óriási felhőszakadás volt, s ez a Bükkös árokban felhalmozódott, mivel korábban az árkot – szekérátjáró miatt – bánya-meddővel feltöltötték. A felgyülemlő víz átszakította, elsodorta a bánya-meddőt és a víz házakat elsodorva rázúdult a községre.

1906-1910. között Havas Boldogasszony tiszteletére épült a plébánia templom, Kos Károly erdélyi politisztor (építész, író, néprajztudós) és Jánszky Béla tervei alapján szecessziós stílusban az erdélyi fatemplomok mintájára. Freskóit kőrösfői Krisch Aladár tervei alapján tanítványai készítették Leszkovszky György tanársegéd festőművész segítségével.

Az 1900-as évek elejétől egyre ismertebbé vált Zebegény. Főleg a fővárosi polgárok közül egyre többen fölfedezték. Ekkor épülnek az első nyaralóházak, villák. Páratlanul szép természeti adottságai és kiváló, gyógyító levegője ugyancsak eredeti falusi arculata pezsgő nyaralóéletet indukált. [[1924]-ben Szőnyi István festőművész – aki elnyerte a Szinyei társaság első ízben kiadott nagydíját – feleségül vette a zebegényi nyaraló tulajdonos, földművelésügyi államtitkár Bartóky József kisebbik lányát, Bartóky Melindát és nem sokkal később zebegénybe költöztek. Az új templom építése kapcsán megjelent Kos Károly és művésztársai, majd Szőnyi István és az általa létrejött művészkolónia jó értelemben megpecsételte Zebegény sorsát. A század első felében olyan romantikus, pezsgő, magas szellemi színvonalú nyaralóéletnek lehettek tanúi elődeink, ami meg nem ismételhető. Hogy mennyire gazdag volt világszínvonalú eseményekben az évszázad ezen első fele, ezen belül is a 30-s évek, tanúskodik a Virág Egylet Zebegény és a maga nemében páratlan Országzászló és Hősök Emléke.

Ugyancsak az 1930-as évek első felében Zebegény közössége elhatározta, hogy Országzászlót állít. Az Országzászló megtervezésével Maróti Géza nemzetközi hírű építészt, építőművészt, iparművészt bízták meg, aki zebegényi nyaralótulajdonos és őslakosnak vallotta magát. Az Emlékmű megépítésére Országos közadakozást kezdeményezett a zebegényi Dalkör. A szervező Bizottság úgy döntött, hogy ne csak Országzászló, hanem a hősi halottaknak az első világháborúban elhunyt, Zebegényből származó katonáknak is állítsanak emléket. Így egy összetett szimbolikájú, nagyobb léptékű monumentum megtervezése volt a feladat. Egy nyolcszögletű fallal körülvett pódiumon négy kőoszlop veszi körül az országzászló rúdját. Eredeti tervek szerint a négy kőoszlop tetején 1-1 hatalmas kettős kereszt került volna. A kettős keresztek nem készültek el. Egy nyolcszögletű fallal körülvett pódiumon négy kőoszlop veszi körül az országzászló rúdját. Eredeti tervek szerint a négy kőoszlop tetején 1-1 hatalmas kettős kereszt került volna. A kettős keresztek sajnos nem készültek el.

1944-ben községet is elérte a II. világháború közvetlen hatása. December 8-án három monitor horgonyzott le a Duna Zebegényi szakaszán. 11. napon át szüntelenül tüzeltek a Törökmező irányába, feltehetően a szovjet csapatokra. 19-én délután megszűnt az ágyúzás és eltávoztak a hajók: Délután 4- és 5 óra között a Törökmező felől a Malom-patak két oldalán 300 szovjet katona nyomult be a községbe. A harcokban 7 szovjet katona esett el, akiket ideiglenesen az iskola előtt majd véglegesen a temetőbe helyezték örök nyugalomba. Két magyar katona is áldozatul esett. Mint német ajkú településről 112 férfit és nőt írtak össze és hurcoltak el kényszermunkára Ukrajnába. Az utolsó hazatérők 1947. július 28-án szálltak le a vonatról. A temetőben elhelyezett emléktábla tanúskodik a II. világháború áldozatairól.

Jelene A mészkőbánya

A rendszerváltás óta önálló önkormányzata van. Alapintézményekkel (általános iskola, óvóda, könyvtár, háziorvos) rendelkezik. Kulturális élete a hasonló nagyságú települések közül kimagaslik. Itt található: a Szőnyi István múzeum, Farkas Vince hajóskapitány Hajózási múzeuma. 1968 óta nyaranta rendeznek képzőművészeti szabadiskolát.

A munkavállalók nagyrésze ingázik Budapestre, Vácra, Szobra. A Mészkő Bányászati Feldolgozó kft-ben tőbb helybli kap munkalehetőséget. A község turizmusa fejlődöben van. (17 kiskereskedelmi bolt, 11 vendéglátóhely, panzió tanúsítja ezt.)

Látnivalók

Országzászló

A Havas Boldogasszonynak szentelt római katolikus templom – Györgyi Dénes, Jánszky Béla Kós Károly szecessziós, magyaros formavilágú alkotása 1910-ből, Körösfői Krisch Aladár tervei alapján készült freskókkal.
Kálvária-kápolna és a mellette lévő kálvária
Sziklaszentély a Kálváriahegy lábánál – a hagyomány szerint eredetileg remetebarlang volt és lakója faragta a barlang falán látható Szűz Mária domborművet. 1938-ban díszes homlokzatot és kovácsoltvas kaput építettek a barlang elé.[1]
A Szőnyi István Emlékmúzeum
A Maróti-villa
Hajózástörténeti gyűjtemény – Farkas Vince magyar hajóskapitány emlékei.
Országzászló és nemzeti hőseink emlékparkja a Kálváriahegyen [2]
Szlovák és sváb parasztházak, a színesre festett, faszerkezetű "napraforgó-házak" – az 1930-as években gróf Károlyi Lászlóné vette meg a házsort, itt működött a szegény gyerekeket segítő Zebegényi Virágegylet.
Sátorberhely a Duna partján
A Dunakanyar természeti környzete
A Börzsöny hegység

Nevezetes emberek

Szőnyi István (1894 – 1960) festő. Műveiben Zebegény lakóit és a Dunakanyart örökítette meg.
Maróti Géza építész (1875 – 1941), többek közt a kálváriadombi emlékmű alkotója. [3]

Képgaléria

Kápolna

Stációk

Szt. Erzsébet imaoszlop

Nepomuki Szt. János kápolna

A katolikus templom

Forrás

Magyarország Megyei Kézikönyvei: Pest megye (Szekszárd, 1998) ISBN 963 9089 13 3

Következő községek

További községek